Miért nem ír rólad a sajtó – és hogyan változtathatsz ezen?

Miért nem ír rólad a sajtó – és hogyan változtathatsz ezen?

Sokan azt gondolják, hogy a sajtómegjelenés a „szerencsések” kiváltsága. 
Vagy a nagy cégeké, a hangos vállalkozóké, a celebeké.

Pedig a sajtóba bekerülni nem szerencse kérdése.
És egyáltalán nem csak a több tízmilliós kampányokat futtató márkák juthatnak szóhoz.

Valójában nagyon sok kisvállalkozó is bekerülhetne – csak rosszul próbálkozik.

Nem az újságírókkal van a baj. És nem is a termékeddel.
A gond az, hogy nem tanították meg neked, hogyan kommunikálj úgy, hogy az újságíró figyeljen rád.

A sajtómegjelenés nem reklám – hanem érték

A legnagyobb félreértés az, amikor egy vállalkozó azt mondja:
„De hát miért nem írnak rólunk? Nagyon jó a termékünk!”

A sajtó azonban nem azért van, hogy reklámozza a vállalkozásodat.
A média célja, hogy tartalmat szolgáltasson az olvasóknak, nézőknek, hallgatóknak.
Ami informatív, érdekes, tanulságos – és nem sales-szagú.

Ha úgy próbálkozol, hogy „írjatok rólunk, mert XY terméket vezettünk be”, az egy hirdetésnek hangzik.
És azt hirdetésként is kezelik – fizetni kell érte.

De ha úgy közelítesz:
„A termékünk bevezetésén keresztül jól látszik, hogyan változtak a vásárlói szokások az utóbbi 2 évben, főleg a 35–45 év közötti női célcsoportban…”
akkor már témát adsz. Sajtóértéket. Ötletet.

És onnantól érdekes vagy.

3+1 dolog, amit az újságírók keresnek – és amit a vállalkozók sokszor nem adnak meg

  1. Téma, nem önfényezés

A legelső, amit érdemes megérteni: nem rólad kell szólnia a cikknek – hanem egy problémáról, trendről, érdekes jelenségről, amin keresztül te szakértőként meg tudsz szólalni.

Ez lehet:

  • piaci változás, amire te reagáltál
  • vásárlói szokás, amit te észlelsz a terepen
  • társadalmi vagy gazdasági hatás, amit a saját területeden érzékelsz

A cél: kapcsolódási pontot teremteni.

Ha ez megvan, utána jöhet, hogy ki vagy te – és mit csinálsz.

  1. Szakértői pozíció, nem termékeladás


Az újságírók nem azért keresnek, hogy reklámozzanak – hanem azért, hogy olyan embereket találjanak, akik segítenek megérteni egy jelenséget.

Ahelyett, hogy „eladni” próbálod magad, inkább gondold végig:

  • Milyen témákban tudsz okosan, tömören és frissen hozzászólni?
  • Miben vagy egyedi, különleges, más, mint a többi hasonló területen dolgozó?

Ha van 2-3 jól beazonosítható témád, amire szakértőként hivatkozhatnak rád, máris könnyebb dolgod van.

  1.  Jól előkészített anyagok


Az újságírók nem fognak órákat keresgélni utánad.
Ha nincs rólad friss, jól összerakott leírás, nincs jó fotód, nincs elérhetőséged…
akkor lehet, hogy el is engednek.

Ezért fontos, hogy legyen egy egyszerű, átlátható „sajtócsomagod”:

  • rövid bio (amit át tudnak venni, nem marketinges lózungokkal)
  • témalistád (miről tudsz nyilatkozni)
  • jó minőségű, jogtiszta portréfotód
  • friss elérhetőség (amit valóban nézel is!)


Ez már félsiker.

+1. Kitartás és rendszeresség

Egy sajtómegjelenés önmagában nem épít személyes márkát.
Ahogy egyetlen Instagram-poszttól sem lesz tele a naptárad, úgy egy cikk sem hoz még áttörést – hacsak nem tudatosan építkezel.

A média egy kapcsolati háló.
Ha egyszer bekerülsz, könnyebb újra bekerülni – de csak akkor, ha jól kezelsz egy-egy megjelenést, és következetesen kommunikálsz.

„Ez mind szuper, de én nem tudom, hol kezdjem el…”

Hogyan kezdj hozzá?

Sokan úgy érzik:
„Ez mind szuper, de én nem tudom, hol kezdjem el…”

Ez teljesen normális.

Ha felkészültél, lépésről lépésre megmutatom, hogyan építhetsz kapcsolatokat a sajtóval, hogyan találd meg a saját történeted, és hogyan juss be újra és újra értékes, hiteles médiafelületekre.

Nézz szét itt és jelentkezz be:

https://johiremvanpr.hu/szolgaltatasok/

Jó hírem van PR
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.